Már régóta szemezek ezekkel a címkerongyikkal, nagyon tetszenek. Mivel az én kislányom is címke mániás, nem volt kérdés, hogy kell neki egy. Hihetetlen egyébként, hogy bármilyen színes, zenélő, csörgő-zörgő játékon is a legizgalmasabb dolog a címke. Gyakorlatlan anyukaként a legelső játékairól levágtam, aztán rájöttem, hogy nem szabad, mert hosszú perceken át képes, nagyon komoly arccal vizsgálgatni. Meg kell zabálni. :) Így jött az elhatározás, hogy csinálnom kell egyet neki. Venni nem szerettem volna, mert mindenképpen saját készítésűt akartam adni neki.
Körülbelül két hete voltunk családi kiránduláson, és Eger egyik kis macskaköves utcájában találtam egy kis aranyos boltot, Őkelme a neve, nem bírtam megállni, hogy ne menjek be. Milyen jól tettem! :) Szebbnél szebb anyagok, szalagok, igazi kánaán volt. Úgyhogy gyorsan be is vásároltam a szükséges anyagot és szalagokat.
Ezután már semmi nem tartott vissza attól, hogy elkészüljön a címkerongyi. Úgy gondoltam, akár kis kocsitakarónak is jó lenne, így az egyik oldalához, puha wellsoft anyagot vásároltam.
Nekiláttam nagy izgalommal. Kivágtam a szükséges méretet egy kartonból (25*25 cm) és azt rajzoltam körbe az anyagokon, és ezután vágtam ki. Így néz ki:
Következő lépésként összevarrtam az anyagokat, aztán szépen levasaltam a varrás mentén őket. Az időközben felszabdalt szalagokat gombostűvel hozzátűztem az anyaghoz, a mintás oldalához. Íme:
A wellsoft anyagból is kivágtam egy akkora négyzetet, ami pont lefedi az eddig elkészült takarót, majd rátettem színével befelé a takaróra:
Körbevarrtam, csak egy kb. 10 cm-es rést hagytam ki, ahol ki tudom majd fordítani. A kifordítás után:
Eligazgattam szépen az anyagot, és a szélétől kb. fél cm-re körbevarrtam, hogy a kihagyott rész is be legyen varrva. Két oldalon letűzve hagytam a címkéket,és úgy varrtam le, a másik két oldalon pedig kivettem a gombostűket és úgy mentem át rajta. Azért csináltam így, hogy ha takaróként is használjuk, ne lógjanak a címkék a gyerek arcába. Íme a végeredmény:
Illetve itt egy kép vasalás után, nappali fényben is:
Bátran ajánlom mindenkinek, hogy nekilásson, ha kedvet érez hozzá, egyszerű elkészíteni, és olyan jó érzés a végén, amikor a gyerek kezébe kerül, tetszik neki, örül neki, és saját kezűleg készítetted a csemetédnek szíved-lelked beleadva. :)
U.i.: A képek minőségéért elnézést, amikor fotóztam, nem gondoltam, hogy közzéteszem, de azért remélem vállalható, és segítséget nyújt azoknak, akik esetleg belevágnak az elkészítésébe. :)
Update: Azóta barátnőm kisfiának is készítettem egy fiús változatot karácsonyra. Inspirációnak töltök fel képeket róla.
